Alapszabadság

A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.

Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.

A szabadság a munkavállaló

a) huszonötödik életévétől huszonegy;

b) huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;

c) harmincegyedik életévétől huszonhárom;

d) harmincharmadik életévétől huszonnégy;

e) harmincötödik életévétől huszonöt;

f) harminchetedik életévétől huszonhat;

g) harminckilencedik életévétől huszonhét;

h) negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;

i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;

j) negyvenötödik életévétől harminc

munkanapra emelkedik.

A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a bekezdésben meghatározott életkort betölti.

Alkalmi munka

Alkalmi munkának tekinti a törvény a munkáltató és a munkavállaló között:

• összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
• egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
• egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszonyt.

Arányos szabadság, töredék szabadság

A dolgozónak járó szabadság szempontjából sajátos a helyzet akkor, ha a munkavállaló nem egy egész évet, hanem az adott évből csak néhány hónapot tölt a munkaadójánál. Ha ugyanis a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődik, részére a teljes naptári évre esedékes szabadságának csak arányos része jár. Ha pedig a rendes szabadság kiszámításánál töredék nap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít.

Betegszabadság

A betegség miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg a munkavállalót, ha a tárgyévben végig (január 01-től december 31-ig) munkaviszonyban állt. Ha a munkaviszony évközben kezdődött, a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult. Ha az előző munkahelyen már igénybe vett a munkavállaló betegszabadságot, az új munkaviszonyban csak a fennmaradó arányos részére jogosult, ha mind a tizenöt napot kimerítette, az új munkaviszonyban egyből táppénzre jogosult. A betegszabadság időtartamára a távolléti díj 70 %-a jár.

Bérjegyzék

A munkavállaló részére a munkabéréről részletes írásbeli elszámolást (bérpapírt, bérjegyzéket) kell adni.

Az elszámolásnak olyannak kell lenni, hogy a munkavállaló a munkabérének a helyességét, valamint a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.

Bérpótlék

Számítási alapja a személyi alapbér, amit a munkaszerződés határoz meg.

Családi pótlék

A gyermek születésének hónapjától jár alanyi jogon. Első gyermek esetén igénybejelentést kell tenni, további gyermekek esetén már csak a gyerekszám változásról kell értesíteni a folyósító szervet a megfelelő nyomtatvány kitöltésével.

Délutáni műszak

A többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.

Éjszakai munka

A huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.

Éjszakai műszak

A többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka; az este tíz és reggel 06 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.

Fiatalkorúak pótszabadsága

A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti. Munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki 18. életévét még nem töltötte be.

Fizetés nélküli szabadság

A fizetés nélküli szabadság általában nem illeti meg alanyi jogon a munkavállalót, az jórészt csak külön kérelemre és a munkáltató mérlegelése (diszkrecionális jogkör) alapján adható.

Gyermeket nevelők pótszabadsága

A szülők döntése alapján a gyermeke nevelésében nagyobb szerepet játszó munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt a tizenhat évesnél fiatalabb

1. egy gyermeke után kettő,
2. két gyermeke után négy,
3. kettőnél több gyermeke után évenként összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg.

A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Gyermekgondozási és ápolási szabadság

A munkavállalót (az anyát vagy az apát) fizetés nélküli szabadság illeti meg

1. a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek otthoni gondozása céljából;
2. a gyermek tizedik életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek otthoni gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül;

a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.

Heti munkaidő

Az egy naptári hétre eső, vagy százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő.

Jelenléti ív

A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével, szabadságának kiadásával, egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat.

A nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie naptári naponként vagy egybefüggő 24 óránként a beosztott, valamint a teljesített rendes és rendkívüli munka, továbbá az ügyelet, készenlét kezdő és befejező időpontjának.

A jelenléti ívet minden munkavállalónak kötelező vezetnie és ezt munkahelyi felettesével leigazoltatnia.

Kölcsönbeadó

Az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek átengedi és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönvevővel megosztva gyakorolja.

Kölcsönvevő

Az a munkáltató, aki a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót foglalkoztatja és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönbeadóval megosztva gyakorolja.

Munkaerő-kölcsönzés

Munkaerő-kölcsönzésnek minősül az olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átenged. Ez tehát egy olyan háromszemélyes foglalkoztatási forma, ahol létezik egy kölcsönbeadó (Prohuman), egy kölcsönvevő (aki tulajdonképpen a megrendelő) és egy munkavállaló.

Munkaidő

A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam.

Munkaidőkeret

A munkaidő egyenlőtlen beosztása, a heti pihenőnapok részben vagy egészben történő összevonásának lehetőségével. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Jelentősége: a munkaidő rugalmas beosztása, a rendkívüli munkavégzés tervezhetősége, a munkabér csökkentésének lehetősége;

Napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidő legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb tizenkét heti lehet. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni és erről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Írásbelinek minősül ebből a szempontból a tájékoztatás, ha azt a munkáltatónál a helyben szokásos módon közzéteszik.

Munkaidő-kedvezmény gyermek születése után

A gyermekek után a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apák öt munkanapnyi munkaidő-kedvezményre jogosultak. A szabadság - az apa kívánsága szerinti időpontban - a születést követő második hónap végéig vehető igénybe úgy, hogy az eltöltött idő nem számít be a rendes szabadságba. A kedvezménnyel azok is élhetnek, akiknek a gyermeke halva születik vagy meghal. Az apa erre az időtartamra távolléti díját kapja az állami költségvetés terhére.

Munkaviszony

Munkaszerződéssel jön létre, a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja

a) az irányadó munkarendről,

b) a munkabér egyéb elemeiről,

c) a bérfizetés napjáról,

d) a munkába lépés napjáról,

e) a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve

f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,

g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e

A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkaviszony határozatlan vagy határozott időre jön létre.

Napi munkaidő

Az egy naptári napra eső, vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő.

Pihenőidő

Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállalót- a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc munkaközi szünetet illeti meg.

Pihenőnap

A pihenőnap a törvény definíciója szerint a naptári nap (a nulla órától huszonnégy óráig tartó időszak). A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie – ez szerződéstől és munkakörtől függően módosulhat.

Pótszabadság

Törvény alapján jár a pótszabadság a fiatal munkavállalónak, a gyermekét nevelő szülőnek, a vak munkavállalónak, vagy a veszélyes munkahelyen dolgozónak.

Próbaidő

A munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető. A próbaidő tartama legfeljebb három hónapig (90 nap) terjedhet.

START kártya

START kártya igénylésére jogosult, aki:

• a 25. életévét, felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét még nem töltötte be,
• tanulmányait befejezte, vagy megszakította, és
• tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási, vállalkozási szerződés alapján, vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát.

START Plusz kártya igénylésére jogosult, aki

• a gyermekgondozási segély (GYES), a gyermekgondozási díj (GYED), a gyermeknevelési támogatás (GYET), valamint az ÁPOLÁSI DÍJ folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy
• a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett GYES folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll (tehát „passzív jogon” van gyesen), illetve
• a tartósan álláskereső (az, aki a kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig, pályakezdő álláskereső esetén 8 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott).

START EXTRA kártya igénylésére jogosult, aki

• legalább 3 hónapja nyilvántartott álláskereső,
  • ha az 50. életévét betöltötte, vagy
  • életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,
• bérpótló juttatásra jogosult álláskereső (az, akit a START EXTRA kártya igénylésének időpontjában a kirendeltség álláskeresőként nyilvántart, és bérpótló juttatásban részesül).

A START kártyával igénybe vehető kedvezményt a munkaadó a foglalkoztatás időtartamától, határozott vagy határozatlan jellegétől függetlenül veheti igénybe.

A START PLUSZ és a START EXTRA kedvezményt csak akkor érvényesítheti, ha a foglalkoztatás időtartama meghaladja a 30 napot, és a munkaidő legalább a napi 4 órát eléri.

A kedvezmények csak úgy érvényesíthetők, ha a kedvezmény igénybevételére jogosító személy a START, START PLUSZ, START EXTRA kártyával vagy azt helyettesítő igazolással a munkába lépést megelőző napon rendelkezik!

A START kártya csak egy alkalommal váltható ki, és az érvényességi időtartamon belül új kártya akkor igényelhető, ha elveszett vagy megrongálódott, illetőleg névváltozásra került sor.

Szabadság pénzbeli megváltása

Ha a dolgozó felmond, akkor a munkáltató a munkavállalónak időarányosan járó, de valamilyen ok miatt ki nem adott szabadságot pénzben kell, hogy megváltsa, azaz köteles a bennmaradó szabadság időtartamához igazodó átlagkeresetet a volt munkavállalójának kifizetni.

Szerződéskötés dokumentumai

Munkaszerződés megkötésekor az alábbi dokumentumok elengedhetetlenek:

• Személyigazolvány, lakcímkártya
• TAJ-kártya
• Adó-kártya
• Bankszámlaszám (folyószámla száma)
• Magánnyugdíj-pénztári tagsági okirat vagy a belépési nyilatkozat másolata
• Nem pályakezdők esetében:
• TB-kiskönyv eredeti példánya
• Munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnésekor (eredeti példánya)
• Adatlap a tárgy évre a munkáltatótól származó jövedelemről és az adóelőlegek levonásáról (eredeti példány)
• Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához (eredeti)
• Adatlap a bírósági végzéssel meghatározott tartási kötelezettségekről (eredeti példány az utolsó munkahelyről, arról, hogy tartozása nincs)
• Bizonyítvány másolatok (legmagasabb iskolai végzettséget igazoló)
• Pályakezdőknél: START kártya

Külföldi munkavállalók esetében: letelepedési engedély másolata (A külföldiek foglalkoztatásáról szóló összefoglalót itt találja

Külföldi munkavállalók esetében: letelepedési engedély másolata (A külföldiek foglalkoztatásáról szóló összefoglalót itt találja

Szülési szabadság

A várandós, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. A törvény miniszteri indokolása szerint a szülési szabadság célja a szülésre történő megfelelő felkészülés és az újszülött gondozásának biztosítása. A szülési szabadság időtartama mindazonáltal - a szülést követően legalábbis -hat hétnél rövidebb nem lehet. A szülési szabadság kiadása a munkáltató joga, illetőleg kötelessége. A szabadságot úgy kell kiadni, hogy abból négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen (az időpont a szakorvos igazolása alapján megtudható).

Táppénz

A betegszabadság lejártát követően, ha továbbra is keresőképtelen beteg a munkavállaló, táppénzre jogosult. A táppénz minden naptári napra jár, fizetett ünnepre is. A táppénz alapja alapesetben a táppénz igénylését megelőző naptári évben (01.01.-12.31.) elért, bruttó egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem. Ha előző évben nincs legalább 180 nap munkaviszony, akkor a táppénz alapja a táppénzre jogosultság első napját megelőző naptól kezdődően visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem lesz. Akinek nincsen legalább 180 nap folyamatos biztosítása, annak a táppénz alapja a minimálbér lesz. A táppénz mértéke folyamatos, legalább kétévi munkaviszony esetén 60%, ennél rövidebb munkaviszony, vagy kórházi ápolás esetén 50%.

Teljes munkaidő

A teljes munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven óra. A munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait a munkáltató állapítja meg.

Többletként kivett szabadság

Előfordulhat az is, hogy az adott évben a munkavállaló - munkaviszonyának megszűnéséig - a munkáltatónál eltöltött idővel arányosan járó szabadságnál több szabadságot vesz igénybe (júniusban kiveszi az évi teljes szabadságát, aztán augusztus 31-ével elmegy a cégtől). Ilyen esetben a munkavállaló az igénybe vett és az őt ténylegesen megillető szabadság különbözetére járó munkabért köteles visszafizetni a munkáltatónak.

Többműszakos munkarend

Ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.

Túlmunka díjazása

A túlmunkáért (a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén) a munkavállalót rendes munkabéren felül 50% bérpótlék illeti meg. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy külön megállapodás előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap.

Üzemorvosi vizsgálat

Minden munkavállaló számára kötelező az orvosi vizsgálat. Munkakörtől függően a munkába állás előtt, illetve rendszeres időközönként teljes körű üzemorvosi vizsgálaton kell részt venni. A vizsgálatról munkába állás előtt munkatársaink tájékoztatást adnak.

Vak munkavállaló pótszabadsága

A vak munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.