Hogy érinti a munka világát a tehercsökkentő csomag?
2012.07.02.

Háromszázmilliárd forint értékű, a munka világát érintő, tehercsökkentő csomagban állapodott meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Fidesz-KDNP-frakció. A vállalkozások célzott és több évre szóló tehercsökkenést várnak. Az ellenzék szerint a csomag megvalósítása kérdéses.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a programhoz szükséges forrásokról azt mondta, hogy a jegybankra és a Magyar Államkincstár pénzmozgásaira is kiterjesztik a tranzakciós illetéket, ebből összesen több mint 200 milliárd forint bevételt várnak. A bejelentés hatására gyengült a forint a bankközi devizapiacon.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője elmondta: a könnyítés elsősorban a kisadózókat, a 25 év alattiakat, az 55 év felettieket és a képzettséget nem igénylő, fizikai munkát végzőket érinti úgy, hogy a legnagyobb kedvezményt az alacsony bérűek kapják.

A kisadózók tételes - az egyszerűsített vállalkozói adóra, az evára hasonlító, de egymással "csak rokonságban" álló, mert szélesebb kört érintő - adója az összes eddig általuk fizetett teherformát felváltja majd 2013-ban - mondta.

A 25 körüli vagy annál kevesebb embert foglalkoztató kisvállalatok adóterheiről a frakcióvezető kifejtette: esetükben a társasági adónál, a szakképzési hozzájárulásnál, az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulásnál és a szociális hozzájárulási adónál egy egyszerűsítést vezetnek be, így ezeket egy új, a jelenlegiekhez képest lényegesen kisebb terhet jelentő kisvállalati adó váltja ki.

A miniszter szerint jövőre a bruttó hazai termék - a tervezett 1,6 százalék helyett - akár 2 százalékkal növekedhet a munka világát érintő, tehercsökkentő csomagnak köszönhetően.

Arra a kérdésre, hogy az eva és az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) megszűnik-e, Rogán Antal azt válaszolta: "majd ki fog derülni", miután egyeztetnek az érintett kisvállalkozói körrel a nyáron. Lehetőségként említette, hogy választani lehessen az adózási formák között, de a megszűnést is.

A 300 milliárd forintos program - amely a kormánypártok számításai szerint csaknem másfél millió ember munkahelyét érinti, három évre szól, és a 300 milliárd forint pedig csak az első évre vonatkozik - a költségvetési hiányt nem érintheti - jelentette ki Rogán Antal, hozzátéve, hogy a további részleteket hétfőn ismertetik.

A tájékoztatón Harrach Péter KDNP-frakcióvezető hozzátette azt is, hogy a kereszténydemokraták kérése alapján a tartósan munkanélkülieknek és a kisgyermekes édesanyáknak az elhelyezkedésüket segítő, nagy mértékű adócsökkentést és több évre szóló megoldást javasoltak az egyeztetésen.

Mindezzel egyidejűleg a kormánypárti frakcióvezetők bejelentették, hogy a Fidesz-KDNP javasolja: a nyugdíjak és a családtámogatások, a családi pótlék, a gyes és a gyed folyósítását ne sújtsa a pénzügyi tranzakciós illeték.

Az MTI által - még a tranzakciós illetékhez benyújtott költségvetési bizottsági módosító javaslat kapcsán megkérdezett - elemzők az MNB bevonását az illetékfizetési kötelezettek közé bizonytalan hatásúnak tartották, az illetékből várt bevétel szerintük elmaradhat a várttól.

A vállalkozások célzott és több évre szóló tehercsökkenést várnak

A vállalkozások célzott és több évre szóló tehercsökkenést várnak a foglalkoztatást és növekedést segítő 300 milliárd forintos programtól - reagált Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára a tehercsökkentő megállapodásra. A VOSZ főtitkára az MTI-nek elmondta: a vállalkozások számára kedvező, ha csökkennek a 25 év alattiak terhei, akárcsak az 55 év felettiek és a képzettséget nem igénylő, fizikai munkát végzők járulékai. A VOSZ-nak az a határozott véleménye, hogy a most bejelentetett 300 milliárd forintos csomag csak akkor képes valódi ösztönzőként hatni, ha az nemcsak célzott lesz, de legalább 2-3 éves időtartamra terjed ki - hangsúlyozta a szervezet főtitkára.

Mivel a kormány már benyújtotta a jövő évi költségvetési javaslatot, egy ilyen program azt gyakorlatilag átírja, hiszen a járulékcsökkentés egyben a bevételek részleges elmaradását jelenti, amit bevételnöveléssel szükséges kiegyenlíteni - jelezte a főtitkár. Dávid Ferenc elmondta azt is, hogy az idei 15-19 százalékos minimálbér, illetve garantált bérminimum emelés után jövőre maximum a tervezett 4,2 százalékos infláció mértékéig képzelhető el a minimálbér, illetve a garantált bérminimum növelése.

Az ellenzék véleménye

Az MSZP örvendetesnek tartja, hogy munkahelyteremtő intézkedésekről állapodott meg a kormány és a Fidesz-KDNP, de a szocialisták úgy ítélik meg: a háromszázmilliárd forintos tehercsökkentés megvalósítása kérdéses, mivel a bevételek, amelyekre alapozzák, rendkívül bizonytalanok.

Az LMP szerint a háromszázmilliárd forintos tehercsökkentésről szóló kormánypárti bejelentés azt jelzi, hogy sem a Fidesz-KDNP-frakció, sem a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nem tud számolni.Vágó Gábor, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője csütörtökön sajtótájékoztatón elmondta: az LMP helyesnek tartja, hogy a kormányoldal járulékcsökkentéssel próbálja beindítani a munkahelyteremtést, de megítélésük szerint ennek fedezetéül a többkulcsos adórendszer bevezetése szolgálhatna.

Van háromszázmilliárd forint mozgástér a költségvetésben, de ennek kihasználásához az kellene, hogy Matolcsy György ne ragaszkodjon az igazságtalan adórendszerhez - hangsúlyozta.

Véleménye szerint Matolcsy György minden, ezt megalapozó számítás nélkül jelentette be, hogy a Magyar Nemzeti Bank "könnyedén kiköhög" százmilliárd forint tranzakciós illetéket, és hogy azt - ugyanekkora bevétel reményében - kiterjesztik a Magyar Államkincstár pénzügyi műveleteire is.

A változó világgazdasági környezet és a kiszámíthatatlan kormányzati politika miatt rendkívül kockázatosnak nevezte a háromszázmilliárdos tehercsökkentés fedezetéül szolgáló harmadik intézkedést, a költségvetési tartalék csökkentését is.

"Hasraütésszerűnek" minősítette továbbá, hogy Matolcsy György szerint a tervezett 1,6 százalék helyett akár 2 százalékkal is növekedhet jövőre a GDP.

Forrás: MTI, HR portál