Így változott a Munka törvénykönyve januártól
2012.01.25.

A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni azokat az intézkedéseit is, amelyek a családi élet és a munkatevékenység összehangolását érintik - írta a PwC a Munka törvénykönyve januárban életbe lépett módosításait összefoglaló hírlevelében. Megváltozott a nyugdíjas fogalma is.

Az üzemi tanáccsal történő véleményeztetés körébe tartozhatnak a „védett” munkavállalókat - például a kismamákat és gyermeküket egyedül nevelő munkavállalókat - érintő intézkedések, a pihenőnapokra, szabadnapokra eső vállalati eseményekről való egyeztetések és a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó vállalati elképzelések - írja a PwC tanácsadó cég.

Kiegészültek a munkaviszony létesítésének szabályai is. A korlátozottan cselekvőképes személy munkaszerződésének megkötéséhez, módosításához, illetve a megszüntetéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges.

Pontosították a törvényben a nyugdíjas fogalmát, összhangban a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről szóló jogszabállyal. Megszűnt az előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) nyugdíjon, a szolgálati nyugdíjon, a korengedményes nyugdíjon, a más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátáson, avagy a rokkantsági nyugdíjon alapuló nyugdíj fogalom.

Az emelt szintű végkielégítés ennek megfelelően a jövőben már csak annak a munkavállalónak jár, akinek a munkaviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg a munkáltató rendes felmondása, illetve jogutód nélküli megszűnés esetén, vagy a munkavállaló rendkívüli felmondása miatt - tette hozzá a PwC. Ugyancsak e munkavállalók esetében tekinthet el a munkáltató a rendes felmondás indokolásától is.

Az új jogszabály szerint a gyermekek után járó pótszabadság ettől az évtől mindkét szülőnek jár, vagyis a gyermekek tizenhat éves koráig mindkét szülő jogosult az alapszabadságon túl a teljes pótszabadság igénybevételére is.

Módosultak a szülési szabadságra vonatkozó szabályok is. A szülési szabadság kiadásában a feleknek kell megállapodniuk. Ha nem állapodnak meg, akkor úgy kell kiadni, hogy a szülés várható időpontja elé legfeljebb négy hét essen. A szülési szabadság időtartama munkában töltött időnek minősül, vagyis a munkavállaló által a szülési szabadság megkezdéséig megszerzett jogok a szülési szabadság végéig változatlanok maradnak, és a szülési szabadság lejártát követően érvényesíthetők lesznek (például tanulmányi szerződésből eredő jogosultságok, munkáltatónál töltött időhöz kötött hűségjutalom stb.).

Szülési szabadság mostantól fogva annak a nőnek is jár, aki örökbefogadási szándékkal vesz nevelésbe egy gyereket.

Tavaly augusztustól a gyermek ápolására igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság pénzben a munkáltató által megváltható. Ehhez a szabályhoz illeszkedik az az új kisegítő szabály is, miszerint a munkáltató akkor is csak a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot jogosult pénzben megváltani, ha egyébként a munkavállalót a korábbi szabályok szerint még a fizetés nélküli szabadság első évére illette meg szabadság.

Kiegészültek a munkaidő-kedvezmény esetei is. Eszerint a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állás, illetve a munkavégzési kötelezettség alól arra az időtartamra, ameddig különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt a távolléte. Erre az időtartamra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.

Végezetül, a törvény mostantól rendelkezik a kikölcsönzés ideiglenességének alkalmazásáról a 2011. december 1-jét megelőzően már kölcsönzött munkavállalókra nézve is - írja a PwC.

Forrás: HVG